Az acne vulgarist, rosaceat és a perioralis dermatitist seborrhoeás kórképnek nevezzük. A sebum faggyút jelent latinul, és ebből következik, hogy ezek a bőrbetegségek a faggyúmirigyek egyenetlen működésével kapcsolatos kórképek. Az aknéról volt már szó, főleg pubertáskorban jelentkező elváltozások, a rosacea és a perioralis dermatitis pedig a felnőttkorra jellemző bőrbetegség. Sokáig azt gondolták a tudósok, hogy a perioralis dermatitis a rosacea egy fajtája, de ma már önnálló entitásként (kórképként) szerepel.
ROSACEA
A rosacea kialakulása alapvetően alkati tényezőktől, genetikai adottságoktól függ. A pubertáskor után mindkét nemnél egyaránt előfordulhat. Jellemző vonása az arc bőrének fokozott tágulékonysága, ami végső soron értágulatok megjelenéséhez vezet. A bőrelváltozások a seborrheas régiókra lokalizálódnak, tehát ott, ahol a legtöbb a faggyúmirigy: arc, dekoltázs, hát felső része és a hajas fejbőr.
A rosacea kialakulásának pontos oka ismeretlen. Annyi bizonyos, hogy a bőrpírral vagy a bőr vörösségével járó cselekvések mind fokozzák a tüneteket. Ezenkívül a tüneteket kiválthatja tömény szeszes ital fogyasztása, fűszeres ételek, feketekávé, az arcot érő szélsőséges hideg-és meleghatások. A arc faggyúmirigynyílásai körül élősködő Demodex folliculorum nevezetű atka jelenléte kimutatható a rosaceás beteg bőrén. Ez a parazita okozza az arcon a gennyes, gyulladással járó bőrtüneteket.
A betegség megjelenése összefüggésbe hozható bizonyos más kórképekkel, pl. gyomor- és bélrendszeri betegségekkel. A gyomorsavtermelés zavarai, Helikobacter pylori nevű baktérium jelenléte a gyomorban, epehólyaggyulladás, idült székrekedés mind okozhatja a rosacea megjelenését, de kiválthatják homonális tényezők is, pl. petefészek-betegségek vagy a változókor hormonális folyamata is.
Kezdetben az arc kipirulása rövid ideig, szinte rohamszerűen jelentkezik. Az orron, orcákon, állon, esetleg szemhéjak bőrén szimmetrikusan apró piros foltok jelennek meg. Ezek később összefolynak és a végén maradandó értágulatok keletkeznek. Ezt követi a faggyúmirigyek környékének gyulladása, ekkor az arcon piros, gyulladt, tömött csomók jelentkeznek. Később ezek a csomók összefolynak, csopotrokban helyezkednek el, a faggyúmirigyek pedig burjánzásnak indulnak. Férfiaknál a faggyúmirigyek és az orr kötőszövete felszaporodik, kívülről megnöveli és eltorzítja, karfiolszerűvé teszi az orrot. Népiesen ezt nevezik „borvirágos orr”-nak, pedig lehet, hogy a szerencsétlen beteg soha életében nem ivott. Az arc bőre ég, különösen a napsugárzás és a hideg okoz kellemetlen égő érzést.
A rosacea sok esetben átterjedhet a szem kötőhártyájára is. A kórképben szenvedők hajlamosabbak a hajzsírosodásra, korpásodásra, sőt időnként duzzadt pattanások jelennek meg az arcbőrükön.
A diagnózist a tünetek és panaszok bőrgyógyászati vizsgálata alapján lehet felállítani. A kórkép sok esetben az aknéval összetéveszthető. Az akné esetében megfigyelhetők az arcbőrön a faggyúmirigyek kivezető nyílásait eltömő szarudugók, comedók, a rosaceánál azonban ezek hiányoznak. Az arcbőrön élősködő említett atkák egyszerű mintavétellel mikroszkóp alatt láthatóak.
A diagnózis felállítása tapasztalt bőrgyógyásznak nem okoz problémát. Az orvos számára sokkal több energiát vesz igénybe, hogy megnyerje a beteg bizalmát, és hogy meggyőzze: a kezelés hosszú hónapokat vesz igénybe. A nők türelmetlenek, a férfiak ráunnak a midennapos gyógyszerszedésre, kenésre. Pedig a rosacea krónikus betegség, javulások és rosszabbodások váltják egymást. A kozmetikailag zavaró tüneteket nagymértékben javítják a jól megválasztott tetraciklin-antibiotikum-kúra és a külsőleg alkalmazott terápia. Belsőleg A-vitamin-származékok is jó eredményhez vezetnek. A rosacea kezelésében jó hatásúak a helyileg alkalmazott ichthyolos, kénes rázókeverékek. Ha bőrpíron kívül az arcon megjelennek a gennyes göbcsék, akkor helyi kezelésben metronidazolt kell alkalmazni. A szteroidos krémek nagyon hatékonyak, de rosaceában TILOS a használatuk.
A rosacea állandó arckezelés nélkül mint krónikus betegség továbbfejlődhet, és várhatóan folyamatosan rosszabbodik.
A látható tünetek enyhítése, csökkentése mellett rendkívül fontos a potenciális és a már megtapasztalt kiváltó okokra odafigyelni. Ha ismerjük, akkor tudatosan elkerülhetjük ezeket a provokáló tényezőket. Ezzel megelőzzük az arc belobbanását, kivörösödését és a betegség további romlását.
PERIORALIS DERMATITIS
Ennek a bőrbetegségnek nincs magyar megfelelője. Jelentése „száj körüli bőrgyulladás”, több szempontból is félreértésekre ad okot. Egyrészt nem minden száj körüli gyulladás perioralis dermatitis, másrészt a betegség nem mindig csak a száj körül jelentkezik. Igaz, leggyakrabban a száj körüli területeken jelentkezik, de előfordulhat az orr-száj redőjében és az alsó szemhéjon is. A bőrbetegség leginkább nőket érint (90%-ban). Több szempontból is hasonlít a pattanásra és a rosaceára.
Az elváltozás általában papulákból (göbcsékből) áll, néha ekcémára emlékeztet. Általában nem viszket, inkább égő, feszülő érzést okoz, a bőr ezeken a régiókon piros.
A perioralis dermatitis oka ismeretlen.
Miután leginkább nőket érint, feltételezhető, hogy a női hormonoknak van bizonyos szerepük benne. Egyes adatok arra utalnak, hogy emésztési-felszívódási zavarok is szerepet játszanak a perioralis dermatitis kialakulásában, de a bizonyítékok erre vonatkozóan nem egyértelműek. Felmerült a szájban levő Candida gombák szerepe, de ez legfeljebb az esetek egy részében lehet mérvadó. A betegek nagy hányadának kórisméjében szteroidtartalmú krémek korábbi használata van. Az ilyen tartalmú krémek egészen kevés ideig tartó használatától is megjelenhetnek a betegség tünetei egyes egyéneknél, másoknál huzamosabb használat sem okoz panaszt.
Tudott dolog, hogy a sok kozmetikumot használó nőknél gyakoribb a perioralis dermatitis. Egy vizsgálat szerint az alapozót+hidratálót+éjszakai krémet használó nők esetében a kockázat tizenháromszoros. Hogy pontosan mely kozmetikai összetevők a „főbűnösök”, egyelőre nem ismert. Sok évvel ezelőtt felmerült a fluor szerepe (pl. fogkrémekben) a tünetek kiváltásában, de a kutatási eredmények nem egyértelműek.
KEZELÉSE
Biztos hatású, végleges eredményt adó kezelés nem létezik. A legfontosabb lenne a feltételezhető kiváltó tényezők kiiktatása, még akkor is, ha ezeket tudományosan nem bizonyították. A következő legfontosabb lépés a kozmetikumok minimálisra csökkentése. Talán ez a legnehezebb lépés. Az interneten, médiában „a tutibiztos” termékek széles palettája található. „Hét nap... és volt, nincs bőrbetegség” meg ehhez hasonló reklámok tömkelege zavarja meg a betegeket. Persze gyorsan rájönnek, hogy egy készítmény sem szavatol tünetmentességet, és rövid időn belül elkezdik használni a steroidtartalmú kenőcsöket. A szteroidos krémeket csak végső esetben lenne szabad arcra kenni, sajnos ennek ellenére ezren használják hosszabb-rövidebb ideig. A szteroidos krémek kihagyása azért nehéz, mert törvényszerűen a tünetek fellángolásához vezet a kezelés abbahagyása....és akkor kezdődik minden elölről.
MIT TEHET A BŐRGYÓGYÁSZ?
A bőrgyógyász fő szerepe NEM az, hogy felírjon egy krémet, amitől gyorsan elmúlnak a tünetek, ez egyelőre nem lehetséges. A cél az, hogy olyan bőrápolási-kezelési tervet kell kialakítani és időnként módosítani, amivel egyensúlyban tartható a bőr állapota. Hosszú távon van remény arra, hogy a gyulladásos tünetek alábbhagynak, és a betegség eltűnik. A leggyakrabban használt gyógyszerek a tetraciklin-alapú antibiotikumok, retinoidok, esetleg az azelainsav.