A bőr az emberi szervezetnek éppen olyan
életfontosságú szerve mint a többi. A bőr
az emberi szervezet legnagyobb szerve, nagysága általában
1,8-2 m2,súlya 3-3,5 kg nem számitva az alatta levő
zsirréteget. Mint hajlékony rugalmas, puha a különböző
anyagokkal szemben átjárhatatlan szövetréteg
befedi az egész testfelszint. Nemcsak egyszerű védőréteg,
a külvilág felé elhatárolja a test alatta
fekvő részeit és védi őket a külvilági
ártalmaktól.Önmagában is fontos működést
kifejtő szerv. Emellett, akárcsk a test minden szerve az
idegrendszer, valamint a vér és nyirokáram útján
szoros összefüggésben van a többi
szervvel.Egyetlen szerv működési zavara ugyanis kihat a
többi szerv működésére is.A bőr teljes és
igazi működése részleteiben azonban még
nem egészen ismertek. A bőr különleges fontosságra
tesz szert azáltal, hogy elváltozásai szemünk
láttára játszódnak le.Ezért mondja
egy nagynevű amerikai dermatológus professzor, Fitzpatrick,
hogy nekünk bőrgyógyászoknak tudnunk kell a
bőrről olvasni, ugyanúgy ahogy a röntgenológus
olvassa a Röntgenképet, vagy a belgyógyász
az EKG szalagot.
A bőr lényegében 3 szöveti
részből áll:1. fedőhám-epidermisz,
2.irha, kötőszöveti rész-corium vagy dermisz
3. bőralja, zsirréteg-subcutis. A fedőhám
többrétegű elszarusodó laphám,melynek
rétegei az alapréteg (stratum basale vagy
germinativum), a sokszögletű sejtek rétege ( stratum
poligonale vagy spinosum), a szemcsés réteg
(stratum granulosum) a fénylő réteg (stratum
lucidum) és a szaruréteg (stratum corneum).
Az alapréteg sejtjei állandó osztódással
termelik az újabb és újabb sejteket, melyek
kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a
hám alatt található ereket tartalmazó,
tápláló irharétegtől, ami
differenciálódásuk mellett lassú
pusztulásukhoz vezet. E folyamat közben ellaposodnak, és
a védelmet biztositó szaru előanyag (keratohyalin)
halmozódik fel bennük, majd elhalva szaruréteget
képeznek, végül pedig lekopnak.A bőr működésének
tehát egyik eredménye a bőr felszinén állandóan
végbemenő láthatatlan hámlás. Ennek
eredménye az epidermisz állandó
megújulása. Sima átlagos vastagságú
bőr kb. 7 nap alatt újul meg.A hámban a bőr szinét
meghatározó pigmentszemcsék ( melanin)
vannak, amelyek védik a bőrt a káros sugárzásoktól.
Ezeket a festéksejtek (melanociták) termelik. A
hám sejtsorai között szabad idegvégződések
találhatók. A bőr középső rétege
az irha.Alapja laza rostos kötőszövet, melyben számtalan
vérér található. Ezek a tápanyagellátás
mellett a hőszabályozásban is nélkülözhetetlen
szerepet töltenek be. A hám vastagsága a különböző
mechanikai terhelésnek kitett bőrterületeken erősen
változó: a legvastagabb a tenyéren, talpon,
ujjakon, a többi területen lényegesen vékonyabb
és az elszarusodás mértéke is kisebb.A
bőralja a bőr legmélyebb rétege, zsiros kötőszövet
alkotja. Fejlettsége testtájanként változó,
eloszlásában jellemző eltérések vannak a
férfi és női test között. A fedőhám
sejtjei különböző zsirban oldodó és
zsirban nem oldodó vegyületeket tartalmaznak. Az
egészséges bőr felszine enyhén savanyú
kémhatású, kb.5,5 PH. Ha ez a kémhatás
eltolódik jobbra vagy balra, különböző
elváltozások történnek a bőr felszinén
Csak az egészséges és helyesen ápolt bőr
tudja naponta sokrétű működését
zavartalanul elvégezni.Ebből kifolyólag bőrünk
ápolásának különleges jelentősége
van.