Még előttünk
az egész nyár, sokunk előtt az egész évben
várt szabadság.Nyáron mindenki igyekszik a
szokásosnál több időt tölteni a szabadban,
lehetőleg valamilyen vízparton. A fürdés és
a különböző vízi sportok mellett a
legkedveltebb időtöltés a napozás.Egy bizonyos:
nem a napfénnyel vana a gond A napfényre minden
porcikánknak.szüksége van, még a lelkünknek
is.Nem véletlen, hogy egy olyan északi országban,
mint Finnország, ahol az évi napsütéses
órák száma meglehetősen alacsony, az emberek
sokkal gyakrabban szenvednek a depressziótól, mint az
életvidám, napsütötte mediterráneumban.
A napfénynek számtalan jótékony hatása
van, többek közt erősíti az immunrendszert, növeli
a „boldogsághormont”, hatásásra jelentősen
javulnak az ekcémás, allergiás bőrtünetek
és a szervezetben a létfontosságú
D-vitamin is a napfény hatására termelődik.Nehéz
tehát elhinni, hogy ez az éltető erő, a ragyogó
Nap akár komoly veszélyforrás is lehet. Pedig
így van.
A Földünket
15-35 km magasságban körülvevő óriási
napernyő az ózonpajzs létfontosságú a
földi élet szempontjából.Ez a vékony
és mint mára kiderült sérülékeny
légköri réteg védelmezi a bolygónkon
élő sok milliárd élőlényt a nap káros
sugaraitól.A gigantikus napernyő azonban az elmúlt
évtizedekben foszladozni kezdett és napjainkban
nagymértékben elvékonyodott, ahogy mondani
szokás kilyukadt.A háztartási gépekben,
kozmetikai sprayekben használt CFC (kloro-fluoro-karbon) nevű
gáz is felelős ezért a folyamatért. A lyuk
kiterjedése egyes mérések szerint megközelíti
az Egyesült Államok méretét, és ezen
a résen keresztül ma már olyan káros
sugarak pl. UVC sugarak is elérik a Föld felszínét,
melyek korábban soha.
A földet érő
napfény sugarai három fő csoportba sorolhatók:
-infravörös
tartomány, ez melegíti fel a vizeket és a
levegőt
-látható
fény tartomány,a földet érő napsugarak
döntő többsége tartozik ide
-ultraibolya tartomány
(UV), mindenekelőtt ez hat a bőrre
Az ultraibolya (UV)
sugarakat az egyre rövidülő hullámhosszuk alapján
további három tartományba osszuk: UVC
(200-280nm,)az UVB (280-315nm),és az UVA (315-400nm)
sugarakra. Az UVC sugarakat az ózonréteg többnyire
elnyeli. Az UVB sugarak azonban már elérik a
földfelszínt, sőt a sugárzás mértéke
egyes adatok szerint évente 2%-kal emelkedik.Az UVB sugaraknak
köszönhetjük a leégést.Ezek a sugarak
károsítják a bőr sejtjeiben található
DNS láncokat, gyöngítik a bőr imunnrendszerét
és ezáltal a bőr rosszindulatú daganatainak a
kialakulásában szerepet játszanak.
Az UVA sugarak
teszik a bőrt fényérzékennyé.Ezeket a
sugarakat sokáig „jó” sugaraknak hitték,
azaz a bőrre veszélytelennek tartották. Ám a
kutatások kimutatták, hogy hatásukra szabad
gyökök keletkeznek a szervezetben. Az UVA sugarak okozzák
a bőr ún. Fényöregedését
(photoaging) ami nem azonos a természetes
bőröregedéssel.Fényöregedésnek
nevezzük azt a folyamatot amikor azUVA sugarak hatására
a bőr mélyebb rétegeiben olyan tartós,
visszafordíthatatlan károsodás következik
be, amelynek következtében a bőr elveszti
rugalmasságát,víztartalmát,
megvastagszik, a ráncok elmélyülnek. A
fényöregedés hatása csak évek múltán
jelentkezik, azonban a védelem nélkül napon
töltött órák,napok, évek mind-mind
összeadódnak.Vajdaság ilyen szempontból
„rizikós” régiónak számít,
hiszen itt a lakosság 70-80 %-a földműveléssel
foglalkozik.A falusi emberek nagyon nagy része évtizedeket
tölt a határban, tűző napon bármilyen védelem
nélkül! Tudni kell azt, hogy a szoláriumokban
azUVA sugarak hatására barnul le a bőr szinte
mindjárt.A fiatalok gyakran kérdezik meg tőlem, hogy
egy kicsit ugye szabad „szolizni”? Az t szoktam mondani, hogy a
„kicsinek” semmi értelme, mert attól nem barnulnak
le , a soktól meg ráncos lesz a bőrük idővel.
Nem nagyon hiszik el, de ha azt mondom, hogy a „szolitól”
bőrrákot lehet kapni, no az már hatásos és
sajnos nem hazudtam nekik. Ugyanis, a bőr sejtjei bizonyos fokú
regenerálódásra képesek. A napsugarak
által károsított, sérült bőrsejteket
a szervezet az éjszakai pihenővel igyekszik kijavítani.
Ennek a folyamatnak azonban vannak korlátai is, a megújulni
képtelen sejtek rendszerint elhalnak vagy, ami veszélyesebb,
módosult, megváltozott DNS-sel (
dezoksiribonukleinsav-az a molekula amely a sejtek tulajdonságait
hordozza) élnek tovább.A bőr immunrendszere figyel
ezekre a módosult sejtekre, igyekszik őket elpusztítani
hogy a későbbiek folyamán ne okozzanak bőrrákot.Sajnos
ez a védelmi vonal korántsem olyan tökéletes...
A bőr barnulását
a melanin nevű festékanyag okozza a bőr felhám
rétegében (epidermiszben). A melanint a pigmenttermelő
sejtek ( melanocitak) termelik az epidermiszben. Működésüket
az UV sugárzás váltja ki. A pigmentsejtek
elnyelik a bejutó sugarak egy részét, szűrik és
szórással is csökkentik a hatásukat, így
védekeznek annak ártó hatása ellen.A
pigmenttermelés lassítja a sejtregenerációt,
emiatt a szaruréteg megvastagszik, ezzel óvja a mélyebb
rétegeket a sugárzás ártalmaitól.
A fokozott verejtékezés
is a védelmet szolgálja, az izzadságban ugyanis
természetes fényszűrő anyag termelődik.
Bőrtipusok
Az UV-sugárzás,
a napozás hatásai a bőr pigmentáltság
szerinti tipusától függenek.
Fitzpatrick, neves
amerikai dermatológus professzor 6 tipusra osztotta:
I.tipusba
tartozók gyakorlatilag egyáltalán nem tudnak
lebarnulni a napon , nem is szabad kisérletezniük vele,
mert ha tíz percnél hosszabb ideig tartózkodnak
tűző napon, azonnal heves napégést szenvednek. Ide
tartoznak a világosszőke, vörös hajúak,
nekik van a. legkevesebb pigment a bőrükben.
II
tipusba azok tartoznak, akiknek bőre világos, napfény
hatására kipirosodnak, de azért enyhén le
is tudnak barnulni. Ők a sötétszőke hajúak.
III.bőrtipusúak
barna hajúak, lassan barnulnak a napon.
IV
tipusú bőr könnyen barnul, általában
zsírosabb és vastagabb az előzőnél
V
bőrtipus sötétbarna, fekete hajjal, kreolos
árnyalatú bőrrel rendelkezők, jól barnulnak
VI
napozásra teljesen érzéketlen fekete bőr,
afrikai négerek bőre.
A bőr védelmét
és a napozás időtartamát a bőrtipushoz kell
igazítani. A Lassúbb, kíméletesebb
barnulás tartósabb és kevésbe káros!Azt
szoktam ajánlani, hogy legjobb ha már most az
áprilisi-májusi napon fokozatosan „szoktatjuk”
bőrünket a napfényhöz.
A legfontosabb
aranyszabály, melyet be kell tartanunk, hogy ne menjünk
soha tűző napra, de leginkább a 11 és 16 óra
közötti időszakban! Ha mégis szükséges
lenne, vagy a nap többi időszakában is, megfelelő
ruházattal és fényvédő krém
használatával tegyük ezt. Fényvédő
faktor, vagy más néven SPF ( sun protectig factor), azt
jelzi, hogy mennyi ideig tartózkodhatunk a napon a napégés
kockázata nélkül. Minél magasabb ez a szám,
annál tovább tartózkodhatunk a napon.Nyáron
hordjunk világos, szellős, könnyű anyagú
ruhákat! Ne feledjük a szalmakalapot sem el, egy 7,5
cm-es karimájú kalap 20-as fényvédő
faktort biztosít az arcnak, nyaknak!
A csecsemők számára
a nyári napsütés egyenesen tiltott dolog.A nyárból
nekik bőven elegendő egy kellemes, árnyékos hely.A
gyermekek UV-sugarak elleni védelme azért is fontos,
mert bőrük tízszer vékonyabb a felnőttekénél.
Vannak olyanok, akiknek
nem az alapvető bőrtipusuk hanem egyéb okok miatt indokolt a
fokozott óvatosság. Így például
okosan teszik, ha kerülik a tűző napon tartózkodást
azok, akiknek a bőrén feltűnően sok festékes
anyajegy található.
Az erős UV-sugárzás
nemcsk leégést, bőrirritációt okoz,
hanem a fennálló bőrbetegségek közül
is többet súlyosbíthat. Így mindazoknak,
akiknek valamilyen bőrbetegsége van, fokozott óvatosságra,
fényvédelemre van szüksége! Így pl.
a lupus,a herpes, a rosacea, az albinizmus, a pigmenthiány
fényérzékeny bőrbetegségek.
Jó tudni azt is,
hogy bizonyos gyógyszerek szedése is kiválthat
fényérzékenységet. Ilyenek lehetnek pl.
az antibiotikumok, az antidepresszánsok, a diabétesz
elleni gyógyszerek, az antihisztaminok, a vérnyomáscsökkentők,
a fogamzásgátlók, a daganat ellenes gyógyszerek,
a nem szteroid reuma ellenes gyógyszerek és a
pszihoterápiás gyógyszerek.
Ne feledjük, hogy
bőrünk nem „felejt”, az életünk során
ért káros sugárzás összeadódik
melyek később veszélyes következményekkel
járhatnak!