A hajritkulás és a kopaszodás a nőket is igen gyakran érinti. A haj elvesztése a nőknél az önbecsülés csökkenését vonja maga után. A fokozott hajritkulás és kopaszodás a nőknél szorongást, akár pánikot és depressziót is okozhat. A hölgyek hajproblémái általában a 30–40. évesen kezdődnek. Ekkor kezd a hajuk elvékonyodni, töredezni, és a hajkorona fokozatosan elveszti színét, rugalmasságát. Egy nő számára nincs rettenetesebb dolog, mint szépségének, hódítóerejének elvesztése.
A női kopaszodás két formáját ismerjük: a feminin típusú és a maszkulin típusú kopaszodást.
Feminin típusú kopaszodásnál a fejtetőn, a fej búbján, középen, nagy felületen kezdődik el a haj ritkulása és hullása. A hajkorona annyira meggyérül, a sűrűség annyira csökkenhet, hogy a fejbőr „fényleni” kezd. Ez a kopaszodás tehát diffúz jellegű. Ennél a típusú kopaszodásnál a hajkorona ugyan igencsak megritkul, de szinte sohasem vész el teljesen. A feminin típusú hajritkulás a leggyakoribb női típusú kopaszodás, amit Ludwig-típusú hajvesztésnek neveznek a szakirodalomban. A női kopaszodás 70%-a ebbe a csoportba sorolható. A női kopaszodás az esetek zömében genetikailag meghatározott.
Maszkulin típusú kopaszodás esetén a haj elvesztése a férfiak kopaszodására jellemző módon történik. Ennek a hátterében gyakran endokrin betegségek állnak. Mind a női, mind a férfi nemi hormonok hatnak a haj növekedésére és életciklusára. A női nemi hormonok (az ösztrogének) meghosszabbítják, a férfi hormonok (az androgének) pedig rövidítik a haj élettartamát. A hölgyek szervezetében a női nemi hormonok jelentős túlsúlyban vannak, de termelődnek androgén hormonok is. Ha valamilyen betegség következtében a hormonok szintje és aránya megváltozik, és több férfi nemi hormon termelődik a szokottnál, akkor egy olyan nő fején, akinek hajgyökerei fokozottan érzékenyek a dihydro-tesztoszteron hormonra, férfias jellegű hajhullás jelentkezik. Azt, hogy egy hölgy hajhagymái mennyire érzékenyek és milyen mértékben reagálnak az androgén hormonokra, genetikai kód határozza meg. Tapasztalatom szerint a hormonális kivizsgálasok során csak az esetek kb. 30%-ában találunk androgén túltermelést egy-egy női betegnél. Gyakran történik meg, hogy a hormonális szintek a vérben a fiziológiás határokon belül vannak, a beteg feje búbja mégis szemmel láthatóan kopaszodik. Valószínű, hogy ezeknél az egyéneknél a női és férfi hormonok normális határain belül történik valamilyen szintű egyensúlyfelbomlás.
A terhesség alatti kopaszodás és a kismamák hajvesztése is hormonális okokra vezethető vissza. A hajhullás általában a terhesség nyolcadik hetében kezdődik, és szülés után a hatodik hónapra áll vissza. A várandós nők hormonszintje megváltozik, ezért kezdődik el a hajhullás. A tejelválasztás és a szoptatás is hormonális szabályozás alatt áll, ezért okozhatja a kismamák hajhullását. De pánikra semmi ok, ez az állapot átmeneti, élettani jellegű, és a haj egészen biztosan újból ki fog nőni.
A klimax, vagyis a menopauza, a változás kora komoly kihívást jelent a gyengébbik nem számára. Szervezetükben hormonális változások indulnak el, a petefészek működése leáll, nincs többé peteérés, a szervezet nem termel ösztrogént. A női hormonszint csökkenése mellett emelkedik az androgének szintje, ennek hatására a hajszálak élettartama rövidül, megindul a hajhullás.
Mind a női, mind a férfi hajritkulással és kopaszodással kapcsolatos panaszok szinte mindennaposak a rendelőmben. Úgy érzem, minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a pácienseket meggyőzzem arról: a folyamat visszafordíthatatlan, csak lassítani lehet néhány hatékonynak bizonyult szerrel. Sokat beszélgetek velük, igyekszek a pszichikai állapotukon javítani. Sajnos sokszor tehetetlen vagyok a jól megtervezett reklámokkal szemben. Az emberek nagy része energiát és pénzt nem sajnálva próbál ki mindent, ami a piacon van, persze nem sok sikerrel.