Napjainkban nagyon felkapott téma az öregedés kutatása. A szaksajtóban rendszeresen jelennek meg cikkek ebben a kérdéskörben. De nemcsak a szakirodalomban találkozhatunk az öregedéssel, hanem a napi sajtóban és a különböző havonta megjelenő újságok hasábjain is. Ezenkívül a médiából özönlik felénk az egyre jobb és erdményesebb, az öregedés külső jeleit mind jobban eltüntető kozmetikai szerek áradata. Ma már a különböző szépségmegőrző és megifjodást nyújtó plasztikai műtétek rutinműveletnek számítanak.
Miért került napjainkban az öregedéskutatás a középpontba? Ha jobban belegondolunk, ez a téma mindig is központi helyet foglalt el az emberek gondolatvilágában. Az örök ifjúság vágya több mitológiai történetben fellelhető, ilyen például Titóniusz esete, aki örök életet kért az istenektől, de elfelejtett hozzá örök ifjúságot is kérni.
Az öregedés és az élettartam teljes megismerése a biológia legbonyolultabb kérdései közé tartozik.
A soksejtű szervezetek élete a megtermékenyítéstől a halálig tart. Az élet első szakaszában a progresszív, felépítő, míg a második szakaszban a regresszív, lebontó folyamatok kerülnek túlsúlyba. Az öregedés olyan változások sorozata, amelyek csökkenő működési kapacitásokhoz vezetnek. Csökken a szervezet alkalmazkodó és ellenálló képessége, ezért számos, az időskorra jellemző betegség alakulhat ki. Az élő szervezetekben az öregedés jelei a szerveződés különböző szintjein jelentkeznek: molekulák, organellum, sejt, szövet, szerv és szervezet szintjén.
Az utóbbi évek kísérleti eredményei, megfigyelései azt látszanak bizonyítani, hogy az öregedés okai nemcsak a külső tényezők hatásaiban keresendők, hanem egyértelműen genetikailag meghatározottak. A belső, genetikai hatásokat a külső tényezők módosítják. Az elmúlt évtizedekben számos öregedési elmélet született. Közülük sok ma már nincs érvényben, illetve sok kiegészítésre szorul. Manapság a leginkább elfogadott a modern szabadgyök- és a telomeraelmélet.
A SZABAD GYÖKÖK ÉS A MUTÁCIÓS ELMÉLET
Minden magasabb rendű, aerob szervezet életműködéséhez energia szükséges. Ezt az energiát a táplálékként felvett szerves molekulák oxigén jelenlétében való lebontásából nyeri, melynek helye a sejtekben a mitokondrium. A tápláléklebontó folyamat során azonban melléktermékek, ún. szabad gyökök keletkeznek. Ezek a vegyületek reakcióba léphetnek – és igen gyakran reakcióba is lépnek – bármely makromolekulával, lipiddel, fehérjével, nukleinsavval a szervezetben. Ezek a különböző reakciók sokszor károsítják a sejtek működése szempontjából fontos fehérjéket, és mutációt okoznak. A mitokondrium DNS-ében és más molekulákban fellépő hibák következtében funkciójuk is károsodik, még több szabad gyök keletkezik, tehát egy önmagát erősítő folyamat indul el. Minél idősebb egy szervezet, annál több szabad gyök termelődik benne. A sejtekben azonban vannak olyan enzimek (vegyületek), amelyek ezeket a szabad gyököket megsemmisítik. Az antioxidánsok, így az A-, C- és az E-vitamin, valamint a glutation megakadályozza a szabad gyökök keletkezését, illetve semlegesítik őket. A legtöbb antioxidáns a színes gyümölcsökben (áfonya, cseresznye, kivi, narancs, szilva, eper) és zöldségekben (brokkoli, padlizsán, spenót, cékla, hagyma) található. Kísérleti adatok azt mutatják, hogy az antioxidánsok fokozzák a szervezet ellenálló képességét, megnövelik az élettartamot, oly módon, hogy sok súlyos kór: a rák, a szív- és érrendszeri, a központi idegrendszeri és az immunrendszeri betegségek megjelenését késleltetik.
A GENETIKAI ÓRA ÉS A TELOMERAELMÉLET
Az 1960-as években megjelent Hayflick cikke, melynek lényege, hogy sejttenyészéti körülmények között a humán fibroblasztok (kötőszöveti sejtek) osztódási képessége alapvetően attól függ, hogy milyen korú egyedből származnak a sejtek. Az embrionális sejtek kb. 5-ször, a felnőtt szervezetből származó sejtek korukkal arányosan kevesebbszer képesek osztódni. Adott számú osztódás után a sejtek alakja megváltozik, többé nem sokasodnak, majd elpusztulnak. Ez azért érdekes, mivel a tumorsejtekkel kísérletezve azt tapasztalták, hogy azok halhatatlanok, vég nélkül képesek osztódni. Ezek a tények arra utalnak, hogy az öregedés hátterében genetikai tényezők is állnak. A sejtekben tehát létezik egy genetikai óra, amely az osztódásukat irányítja. Ez a genetikai óra a sejtekben a kromoszómák végén található: ez a telomera. A sejtek genetikai információjának hordozója a DNS (dezoxiribonukleinsav). Ez egy kettős, spirálisan megcsavarodott makromolekula, amely minden esetben duplázódik a sejtek osztódását megelőzően. Ez a megkettőződött DNS-állomány osztódáskor először kromoszómákba rendeződik, majd megfeleződik, és így azonos genetikai információ jut a keletkező utódsejtbe. Minden egyes duplikációkor a DNS egyik lánca rövidebb lesz. Minél többet osztódik tehát egy sejt, annál kisebb és kisebb lesz a telomerrégió. A vizsgálatok kimutatták, hogy ez a rövidülés az egyed későbbi életében kezdődik el. A fiatal sejtekben ugyanis van egy enzim, a telomeráz, amely képes meggátolni a DNS-lánc rövidülését. Az egyedfejlődés egy bizonyos szakaszában azonban a telomeráz működése abbamarad, ekkor kezdenek el rövidülni a telomerák. Egy bizonyos hossz elérése után a sejtek alakja megváltozik, többé nem osztódnak, bekövetkezik a sejtek öregedése. Kimutatták, hogy a legtöbb tumorsejtben viszont működik a telomeráz, és ez magyarázza a tumorsejtek korlátlan szaporodóképességét. Ebből az következik, hogy a tumorsejtek nem öregszenek. Az elmondottak alapján érthető, hogy újabban miért került az érdeklődés középpontjába a telomeráz enzim működése. Ezek a vizsgálatok azonban még kezdeti stádiumban vannak.
Az öregedés gyakorlatilag testünk minden részét, az összes szervrendszerünket érinti.
A BŐR ÖREGEDÉSE
A fentiekben az összes élő sejt, szerv és szervrendszer öregedésének okairól volt szó, de lássuk csak az öregedés folyamatát legnagyobb szervünknél, a bőrnél!
A verejtékmirigyek és a faggyúmirigyek működése a 30. életév után lassulni kezd, ahogyan a szervezet kollagéntermelése is. A bőr sokkal szárazabb lesz, gyakrabban viszket, és sajnos megjelennek rajta az első ráncok.
A pigmentet termelő melanociták a harmincas években kezdenek kiégni, így a bőr sokkal sápadtabbá és fakóbbá válik. A napsugárzás káros hatásainak kevésbé tud ellenállni, és a pigmentáció egyenetlenné válhat. Barna foltok jelenhetnek meg, főleg a fedetlen testrészeken, pl. az arcon, kézfejen. Fontos tudni, hogy a bőr korai öregedésének 80%-áért a napsugárzás a felelős.
Ahogy múlnak az évek, a fibroblasztok működése csökken, így egyre kevesebb kollagén és elasztin (a feszességért felelős) termelődik a bőrben. Mivel az izmok feszessége is csökken, a bőr felszíne alatti zsír is átrendeződik, ami idővel petyhüdtté és pergamenszerűvé teszi azt.
A bőrben találhatók az úgynevezett Langerhans-sejtek. Ezek az immunrendszer receptorai, melyek a szervezetbe jutó anyagok és mérgek jelenlétét jelzik. Amikor a Langerhans-sejtek elöregednek, a bőrizgató hatású anyagokkal érintkezve nem közvetítenek gyors immunválaszt. Így sokkal súlyosabban károsodik a bőr, mert természetes úton már nem tud hatékonyan méregteleníteni.
Az idő múlásával a szervezet kevésbé tudja helyreállítani a szabad gyökök okozta károkat, így a sejtekben végbemenő negatív változások felgyorsulnak. A szabad gyökök megkötésének leghatékonyabb ellenszerei a sok antioxidánst tartalmazó zöldségek és gyümölcsök.
A kozmetikai cégek megszámlálhatatlan terméket kínálnak, amelyek mind a bőröregedést próbálják lassítani, illetve gátolni. Az ápolószerek kiválasztásánál figyelembe kell venni az egyén bőrtípusát, korát, nemét. A kozmetikai szalonok, drogériák ebben igen nagy segítségre lehetnek. Egy azonban biztos: bármelyik bőrtípusnál a megfelelő hidratáló készítmények rendszeres használatával sokat lehet tenni bőrünk egészségéért.
Összességében megállapíthatjuk, hogy nincsenek csodaszerek az öregedés ellen. Különösen indokolt a kétkedés az olyan öregedés elleni kezelésekkel kapcsolatban, amelyekről azt állítják, hogy alkalmasak genetikai szintű beavatkozásra. Azoknak, akik egészséges időskort szeretnének, azt tanácsolja az orvostudomány, hogy táplálkozzanak vitaminokban, zöldségekben, gyümölcsökben gazdag ételekkel. Végezzenek valamilyen rendszeres testmozgást, lehetőleg ne tartózkodjanak túl sokat a napon!
A halhatatlanság vagy az öregedési folyamat ellenőrzésének vágya szinte minden emberben él. De érdemes elgondolkodnunk: ha nem lenne többé öregedés, az áldás vagy átok lenne-e az emberiségre nézve?