Ha itt a nyár, itt a sütkérezés, a barnulás ideje is. Vannak azonban emberek, akiknek a napozás nem jelent örömet, épp ellenkezőleg. Ha hosszabb-rövidebb ideig a szabadban tartózkodnak, hólyagok, kiütések jelennek meg rajtuk, melyek viszketést okoznak, és megkeserítik az életüket a nyári hónapokban.
A bőrön napsugarak okozta károsodás akkor is kialakulhat, ha az egyént normális intenzitású fény éri, de a sugarak iránt túlérzékeny. A fotoszenzibilitás a fény hatására fellépő, szokásostól eltérő bőrreakciókat jelenti. A bőr színe nem meghatározó, a reakciók megjelenhetnek fehér és színes bőrű személyeknél egyaránt, de a kimondottan fehér bőrűek hajlamosabbak a fotoreakciókra.A bőr a napsugarak hatására károsodhat, ha a normál érzékenységű bőrt nagyobb, szokatlan intenzitású fény éri. Ez a napégés, és ez a leggyakoribb fénykárosodás. Kizárólag a sugarak érte területeken 1–3 órás lappangás után bőrgyulladás alakul ki. Általában egyszerű bőrpírral, de súlyosabb esetben hólyagképződéssel is járhat. Ez a dermatitis solaris. Mindannyiunk életében volt már ilyen.
Óvatosan a dezodorokkal...
A fényre adott reakció lehet toxikus vagy allergiás. A fototoxicitás jóval gyakoribb, mint a fotoallergia. Ilyen reakciót a bőrről felszívódott vagy a keringésben megjelenő hatóanyag, esetleg annak anyagcsereterméke okozhat. Ez az endogén (belső) fototoxicitás. Májbetegségek, májkárosító szerek, anyagcserezavarok és veleszületett enzimhiányok állhatnak a fényérzékenységnek a hátterében. Ilyen betegség a porphyria cutanea tarda.
Gyakran a külső anyagok, vegyszerek, kozmetikumok okoznak a fény hatására kiütéseket a bőrön. Fényérzékenységet keltő anyagokkal mindennapi életünk során számtalanszor találkozunk. Megtalálhatók dezodorokban, szappanokban, szintetikus textíliákban, altató- és nyugtatószerekben, szulfonamidokban, néhány antibiotikumban, hormontartalmú készítményekben, fogamzásgátlókban. Ezt nevezzük exogén (külső) fototoxicitásnak. A toxikus fényreakciót a fény UVA- és UVB-sugarai okozzák. A toxikus reakció során az érzékenységet kiváltó anyag az UV-tartományú fényből energiát vesz fel, ez pedig a bőrben felszabadulva sejtkárosodást idéz elő. Az ilyen típusú fénykiütés mindenkinél kialakulhat, ha elegendő mennyiségű érzékenyítő anyaggal kerül kapcsolatba. A toxikus fénykiütés a napégéshez hasonlít, de nem szükséges hozzá intenzív és erős napsütés. A fénynek kitett helyeken, a fedetlen testrészeken vörös, éles határú, gyulladt területek keletkeznek. Duzzanat, csalánkiütés, esetleg hólyagok is kialakulhatnak. A gyulladás lezajlása után hámlás következik, majd barna pigmentáció marad vissza. Ilyen bőrbetegség jelentkezik gyakran a napsütésben végzett kerti munka után. A fészkes virágú krizantém, őszirózsa, dália, napraforgó, az ernyős virágú csoport tagjai, petrezselyem, sárgarépa, pasztinák, ánizs, kömény, továbbá a citrusfélék is okozhatnak ilyen bőrgyulladást.
…és a parfümökkel is!
Fiatal felnőtt pácienseken, akik zsírosabb bőrűek, és hajlamosak az aknéképződésre, kialakulhat a Mallorca-akné (acne aestivalis). Az UV-sugarak hatására felszabaduló szabad gyökök reakcióba lépnek a napvédő termékek és testápolók zsíros összetevőivel vagy a bőr által termelt faggyúval. Többnyire a dekoltázson, vállakon, háton keletkeznek kis aknészerű pattanások. Megelőzés céljából ezeknél az egyéneknél ajánlott a fényvédő napgélek használata.
A valódi fotoallergiás reakciók jóval ritkábbak és általában helyi kezelés hatására jelentkeznek. Lényegében a kontaktdermatitisnek felelnek meg. Olyan hiperszenzitivitási reakciókról van szó, melyeknek során a bajt okozó anyag a bőrben levő valamely fehérjével UV-sugár hatására érintkezésbe lép. Szerkezete ezáltal megváltozik, immunogén komplex jön létre, ami ellenanyag-képződést idéz elő a bőrben. A fotoallergia során ekcémához hasonló, heveny, viszkető, esetleg nedvező bőrgyulladás alakul ki.
Fontos: A kiütés nemcsak a fénnyel való érinkezés helyén jelenik meg, hanem a test egyéb pontjain is (pl. az áll alatt, a fülek mögött, ruha alatt). A reakciók ismételt fényhatás esetén rendszerint egyre erősebbek lesznek. Fotoallergiát leggyakrabban egyes parfümök hatóanyagai, szantálfaolajat, illetve bergamottolajat tartalmazó készítmények, helyileg és belsőleg alkalmazott gyógyszerek, valamint ibuprofent és naproxent tartalmazó kenőcsök okozhatnak.
Világos bőrű nők, figyelem!
Beszélhetünk még ún. idiopathicus photodermatosisról is, ez a polimorf fénydermatózis és az urticaria solaris. A polimorf fénydermatózis olyan bőrfelületeken jelenkezik, amelyek még nem szoktak hozzá a naphoz. A nyakon, a dekoltázson, a vállakon, az orcákon kiütések, viszkető foltok, hólyagok képződnek. Többnyire világos bőrű nőkön jelentkeznek a tünetek. Mivel megjelenési formája változatos (polimorf), nem lehet előre megjósolni, mikor alakul ki. A kiütések gyakran eltűnnek 1–3 hetes napfürdőzés után. Vannak, akiknél csak a déli országokban töltött nyaralás során jelentkeznek a panaszok. A betegség oka ismeretlen. Kiváltója a napsütés, amely nagy energiájú elektromágneses sugárzás. Hatására a bőrben reaktív oxigénkötések keletkeznek. Az egészséges bőr védőmechanizmusok sokaságát alkalmazza, mindezek semlegesítik a kötéseket, vagy megakadályozzák kialakulásukat. Szakértők szerint a polimorf fénydermatózisban szenvedő személyeknél ez a mechanizmus nem működik. Ezért a szervezet fokozott immunválasszal reagál. A hajlamosító tényezőkön túl az urticaria solaris pontos kiváltó oka szintén ismeretlen. Csalánkiütés-szerű elváltozások jelentkeznek nemcsak a napfénynek kitett helyeken, hanem akár a ruha alatt is.
Megelőzés és kezelés
A fényérzékenység megelőzése valójában elég nehéz, mivel a kialakulás háttere sokszor tisztázatlan, érdemes azonban betartani az alapvető napozási szabályokat. Kerülni kell a déli forróságot, délelőtt 10-től délután 4-ig. A megelőzés kulcsa, hogy az érzékeny egyének kerülik a fényhatásokat. Súlyos, napfény okozta csalánkiütés esetén a napfény teljes elkerülése lenne a célszerű. A krémek és a vékony ruházat nem sokat segít. Előfordulhat, hogy épp a naptej tartalmaz olyan anyagokat, amelyek a fény hatására bőrkiütést okoznak, ezt mielőbb tisztázni kell.
Az erős viszketést csillapítani lehet antihisztamin-tartalmú krémekkel, melyeket az orvos ír fel, de a bőr ennek ellenére kipirosodhat a napon. A tünetek elmúlasztásában a helyi kortikoidos kezelés is sokat segít.