A régészeti
leletek szerint a tetoválás már az időszámításunk előtti időszakban is
létezett. Korábban hagypmányok részeként, a törzsi hovatartozás jeleként,
esetleg rangjelzésként viselték magukon az emberek. Ma elsősorban az
én-kifejezésnek egy módja. Egyfajta divat.
Nincsenek pontos
adatok arról, hogy világszerte hányan viselnek magukon valamiféle testfestést,
de eléggé elterjedt „hóbortról van szó. Veszélyeiről mégis keveset
olvashatunk.A probléma onnan kezdődik, hogy a tetováló „iparág” nincs
megfelelően ellenőrizve. Mivel a tetováló festék nem minősül sem kozmetikumnak,
sem pedig gyógyszernek, az FDA -nak(Food and Drug Administration)nincs joga
ellenőrizni azok összetételét.Tulajdonképpen nincs senki, aki a forgalomban levő
ill. Saját kezűleg gyártott, tetováláshoz használt anyagok pontos összetételét
ismerné. A részletes összetétel tehát nem ismert, de történtek már vizsgálatok,
amelyek számos egészségtelen anyagot mutattak ki benne. A tetováló festékek
olyan anyagokat is tartalmaznak
amelyeket például autófestéshez használnak. Különböző színeket használnak
tetováláshoz, amelyek a bőrre és az egész szervezetre károsak lehetnek.Például:
a vörös színben higany-szulfid, a sárgában kadmium, a kékben kobalt, a zöldben
króm, a bíbor és lila színben mangán a barnában vasoksid van.
A tetoválás során
lényegében egy tű segítségével juttatják be a festéket 1-2mm mélyen a bőr
irharétegébe, valamilyen tartós jelet vagy mintát létrehozva a bőrön. A
festékszemcséket szervezetünk ill. A bőr falósejtjei nem tudják idegen
anyagként felismerni és eltávolítani . Ezért marad a minta „örökre” a bőrön. És
ebből vezethető le minden komplikáció.
Ha bízhatunk a
statisztikában akkor az egyik amerikai egyetem felmérésében 500,
véletlenszerűen kiválasztott, 18 és 50 év közötti korú tetovált amerikait
kérdeztek meg. Közülük csak nagyon kevesen számoltak be olyan komolyabb vagy
tartós egészségügyi problémáról, amely a tetoválásukból származott.
Mindazonáltal az orvosok és az egészségügyi szervezetek jelentős része is úgy
véli, hogy a tetoválás kockázatot jelent a vérrel terjedő betegségek
szempontjából pl. A HIV, a hepatitis B és C. Azt javasolják, hogy a tetoválásra
készülő egyének legyenek rendkívül óvatosak. Ha engedélyezett tetoválóművészt
választanak, aki steril eszközökkel dolgozik, az csökkenti a kockázatot.
A European
Journal of Dermatology ( Európai bőrgyógyászati szaklap) szaklapban 824 személy
vizsgálata alapján nemrég arról számoltak be, hogy a tetoválás gyógyulása
idején csaknem egyharmaduk esetében lépett föl viszketés vagy vérzés. A többi
veszélyek között említést érdemel a hegesedés és a fertőzés.Olyan esetek is
voltak, amikor a tetoválással összefüggésben antibiotikum-rezisztens
baktériumtörzzsel történt a fertőzés.
A festék
felvitele után dudorok képződhetnek a bőrön, többnyire a vörös festék
alkalmazásakor. Festékérzékenység esetén a beavatkozás utáni 1-2 napon belül a
tetovált bőrfelület elkezdhet égni, viszketni, megduzzad és akár fel is
hólyagosodhat.Gyakori, hogy mély, elhalással is járó gyulladás alakul ki. Ez
után a seb hegesedéssel gyógyul, úgynevezett keloidos sebgyógyulás alakul ki.
A
tetoválás helyén kötőszöveti „dudorok”, „hurkák” alakulnak ki ami nem túl
esztétikus.
És sajnos a hegekkel a bőrgyógyászatban nehezen tudunk boldogulni.
Előfordulhat,
hogy a tetoválások beduzzadnak, esetleg égető érzést okozhatnak a mágneses
rezonancia képalkotás során (MRI). A véradások alkalmával mindig kizáró oknak
számít, ha valaki egy éven belül tetováltatta nagát.
A bőrgyógyászati
és venerológiai szemle ( magyarországi szaklap) néhány évvel ezelőtt tetoválás
utáni bőrsarcoidozisról számolt be.A tetoválást követően 2-5 év múlva a
tetoválás helyén csomók jelennek meg, a minta és benne a színek fokozatosan
eltűnnek és helyükön csomók lesznek.
Ha időben nem kezelik,ezek a csomók a
belső szerveken is megjelenhetnek.
A testfestés
egyik „enyhébb” formája a hennafestés. Nyári fesztiválokon,tengerparti
nyaralások idején sokan hódolnak ennek a
hóbortnak is. A henna növény nem okoz allergiát és semmilyen veszélyt nem
jelent a bőrnek. De a henna porhoz nagyon gyakran adnak PPD nevű fekete színező
anyagot. Ez a Para-Phenylendiamine nevű vegyület már igenis okozhat sok bajt és
megkeseríti az ártatlan nyaraló életét. A minta felvitele után néhány nap múlva
a fekete minta helyén fokozatosan eltűnik a szín és helyébe apró, viszkető,
fájdalmas hólyagok jelennek meg. Nagyon
hatásos a klinikai kép amiklor például „hólyagos” rákot látok a gyerek hátán,
vagy „hólyagos” lepkét a nagylány bokáján. Ilyen esetek minden évben
előfordulnak a rendelőmben. Több hét eltelik mire a hólyagok elmúlnak és a
visszamaradó hegek eltűnnek!
A tartós
tetoválásokat egyáltalán nem könnyű eltávolítani! Több fájdalmas és költéges
beavatkozásra lehet szükség már egészen kicsi tetoválás eltávolításához is és
még így is előfordulhat, hogy hegek maradnak vissza.A lézeres kezelés
megsemmisíti a tetováláshoz használt festékanyagot, s eltüntetheti a mintát de
gyakran marad vissza valamilyen mértékű hegesedés. Bizonyos színű tintákat
nagyon nehezen lehet eltávolítani. A lézer könnyen eltávolítja a fekete és a sötétkék színt, a
vörös, a sárga és a zöld szín viszont jóval több munkát igényel.
Ha valaki tehát
tetoválásra vágyik, csakis kifejezetten jó hírű tetoválóművésszel végeztesse.
A
tetoválás pedig legyen kicsi és sötétkék vagy fekete, hogy könnyebb legyen
eltávolítani ha majd egyszer ráunna!